Kezdeti nehézségek

Mivel már itt vagyok öt napja, gondoltam, itt az ideje, hogy adjak valami életjelt magamról :) Sajnos az ittlétem nem indult valami jól, mert úgy utaztam ki, hogy nem tudtam, hol fogok lakni a következő öt hónapban. Persze ez jó bulinak tűnhet például egy fimben, de a valóságban elég ijesztő. A pályázat leadásakor igényeltem ugyan szállást, de hiába vártam türelmesen, hogy majd értesítenek róla, erre egészen indulás előtt két napig nem került sor. Mikor megkaptam a várva-várt e-mailt, először nagyon megörültem, aztán mikor el is olvastam, elkeseredtem. Az ösztöndíjam egy hónapban 5000 korona (650 euró), de olyan szállást találtak nekem, ami 3900 koronába kerül, ráadásul előre kellett volna kifizetni mind az öt hónapot. Mivel én ennyi pénzt nem tudtam volna kifizetni előre, és az ösztöndíjam maradékából sehogyan sem tudtam volna itt megélni, nem tudtam elfogadni az ajánlatot. Szerencsére indulás előtt néhány nappal sikerült kapcsolatba lépnünk egy Koppenhágában lakó kedves ismerősünkkel, Noémivel és a férjével, Attilával, és meg tudtuk beszélni, hogy amíg nem találok állandó szállást, addig lakhatok náluk. Nagyon kedvesen fogadtak, és borzasztó hálás vagyok nekik, hogy itt lehetek. Az előbbiekből következik, hogy mióta ideértem, nagyjából az egész napomat a lakáskeresés teszi ki. Mivel Attila és Noémi már egészen jól beszélnek dánul, a dán internetes oldalakon is tudunk keresni. Sőt, büszkén elmondhatom, hogy miután már vagy száz hirdetést végignéztem, már én is megtanultam a kulcsszavakat dánul :) Ha meg valami éppen nem megy, a google translate mindig jó szolgálatot tesz :) Dánról angolra egészen szépen fordít. Kiderült, hogy ez itt a létező legrosszabb időszak a lakáskeresés szempontjából, mert néhány napja derültek ki az egyetemi ponthatárok, és az összes fiatal dán most keres magának szállást, meg persze az árak is felszöknek ilyenkor. Hősiesen küldözgetem a leveleket a lakástulajdonosoknak remélve, hogy valaki majd megsajnál és válaszol, eddig vagy 50-et biztosan megírtam. Ebből két esetben jutottunk el addig, hogy elmentem megnézni a lakást. Hát elég érdekesek voltak...

Az első az egyik külvárosi részen volt, Gentofteben. A környék gyönyörűszép, tényleg mint a mesében. A ház mellett 100 méterre egy kis park tavacskával, amin kacsák úszkálnak, a tavat fűzfűk szegélyezik. Maga a ház is szép volt, még egy hangulatos kis terasz is volt rajta. Csak bemenni nem kellett volna.. A házba belépve irgalmatlan rendetlenség fogadott: a folyosón minden féle kacat össze volt dobálva kezdve a gyerekcipőtől az építési hulladékig, a koszos edényektől az autóalkatrészekig, és az is biztosan látszott, hogy már hetek óta nem volt takarítva. Az alagsorba egy létra szerűségen kellett lemenni, aminek nem volt korlátja, és ha az ember nem vigyázott, könnyen beverhette a fejét. És a lényeg: a wc az alagsor közepén volt, de semmi ajtó, vagy függöny nem volt rajta, ott árválkodott a helyiség közepén.. Mondanom sem kell, elpucoltam, amilyen gyorsan csak lehetett! 

A másodikra nem sok szót vesztegetnék. Kiderült, hogy egy 40 én körüli kínai pasas akar a házából kiadni egy szobát fiatal egyetemista lánynak. Egyszóval vagy kujon vagy takarítónő kell neki. 

Azért nem adom fel, továbbra is reménykedek, hogy pár napon belül sikerül szállást találnom :)

Eddig írtam a rossz dolgokról, de szerencsére jó dolgok is történnek velem itt! Ebben az öt napban nagyon sok érdekeset láttam és tapasztaltam. Mivel Koppenhágába csak nagyon drágán találtam volna repülőjegyet, Malmöbe vettem jegyet, és onnan utaztam tovább Dániába. Malmö városából nem sokat láttam, csak az autóbusz ablakából, amikor a reptérről a vasútállomásra mentem. Annyi már biztos, hogy ha lesz egy kis időm, ide is el fogok jönni kirándulni, mert szép város! A vasútállomásra érve meggyőződhettem róla, hogy a skandináv országokban tényleg rengetegen bicikliznek, mert az állomás előtt hegyekben álltak a biciklik. 

Malmöből Koppenhágába az Øresund (ejtsd: Örezund) hídon lehet eljutni, ami nagyon érdekes, tudniillik a tengeren át vezet. Készítettem pár képet, de sajna nem sok látszik belőle, mert elég gyorsan ment a vonat. Érdekes még, hogy a tengerben szélerőművek a vannak a svéd és a dán oldalon is.

Koppenhágába érve valami csoda folytán nem sikerült sehol eltévednem (ami nálam nagy szó), ez is mutatja, hogy milyen értehetően és jól ki van táblázva minden. Bezzeg Budapesten akárhányszor a Népligetben kell a metróról leszállnom, mindig elkeverdek! 

Az érkezésem utáni napon főként papírokat kellett intéznem. Ezekről nem szeretnék most itt írni, érdekesebb sokkal, hogy milyenek az egyetmi épületek! Az egyetem négy campusból áll, amik eléggé szét vannak szórva a városban. Nagyon sok a régi (gyakran több száz éves) borostyánnal és vadszőlővel befuttatott tégla épület, de rengeteg a modern épület is. Először például a Természettudományi Kar Hallgatói Szolgáltatói Irodájába kellett mennem. Az épületet green lighthouse-nak, azaz zöld világítótoronynak becézik. 

Néhány kép a régebbi épületekről, és a belvárosról:

Niels Bohrnak is van szobra az egyetem mellett :) Egyébként a város nagyon szép, ha van egy kis időm, rengeteget csatangolok a belvárosban. Sajnos a fényképezőgépem minduntalan lemerült, így most csak néhány képet tudok feltenni. Ami elsőre feltűnik Koppenhágában az, hogy rengeteg a víz. Egyészt egyik oldalról tenger határolja, másrészt védelmi okok miatt rengeteg csatornát és mesterséges tavat létesítettek. Ezeket mindenhol parkok veszik körül. Jellemző, hogy a városközpontban szűk macskaköves utcák, széles terek és sugárutak, csatornák és parkok váltják egymást nagyon kis időközönként. 

És végül: Koppenhága leggyakrabban fotózott hölgye, a kis hableány! Egy sörgyáros adta a megbízást egy szobrásznak, hogy mintázza meg Hans Christian Andersen legismertebb mesehősét. Az évek során már számtalanszor rongálták meg vandálok: festékkel öntötték le, levágták a fejét. De sem ezek a rongálások, sem az őt fotózó rengeteg túrista nem zavarhatja meg a nyílt tengerre eső vágyakozó pillantását. (annál is inkább, hogy az utolsó fejlevágás után a fejet betonba öntötték, és csak a külső borítása bronz...)