Kastélyok Koppenhágában: Amelienborg és Rosenborg Slot

Koppenhága belvárosában, a Sjælland és Holmen szigeteket elválasztó csatorna partján áll a királynő rezidenciája, Amelienborg. 1689-ig a téren állt egy kis kastély, amelyet Zsófia Amália, III. Frederik felesége építtetett, és ezért utána Sophie Amelienborgnak hívták. A jelenlegi, négy épületből álló palota 1750-re készült el. Minden nap délben zajlik az őrségváltás. Ilyenkor a teret ellepik a tülekedő, fényképezőgépet kattogtató, pofátlan turisták, akik igyekeznek minél több képet készíteni a rezesbandáról és a medveszőr-kucsmás őrökről, amint a játékpuskának kinéző fegyverükkel masíroznak. Nekem sikerült pár közeli képet készítenem. Úgy látszik, kellőképpen pofátlan voltam :)

A lenti képen a háttérben a Márványtemplom kupolája is látszik. Sajnos jobb képet nem sikerült készítenem, mert mostanság szinte minden fel van állványozva a felújítási munkák miatt.

Mikor mi ott voltunk a királynő éppen nem volt otthon. Honnan tudom? Hogy otthon van-e a királynő, a felhúzott dán zászló jelzi.

A csatorna másik oldalán, pontosan szemben a palotával áll a Királyi Operaház. A dánok körében csak Kenyérpirítónak becézett épület az egyik nagy áruházlánc tulajdonosának adományából épült 2003-ban. 

Érdekesség, hogy az épület tervezésekor figyelembe kellett venni a mellette álló, múzeális értékű kikötői darut. Így az opera stílusának harmóniában kellett lennie a daruéval. 

A rossznyelvek szerint azért pont a palotával szemben épült az opera, mert a pénzt adományozó üzletember így akarta saját nagyságát kifejezni. Egyik oldalon a királynő, a másikon ő...

A másik kastély Koppenhágában a Rózsák Kastélya, azaz a Rosenborg Slot. Állítólag IV. Krisztián saját tervei szerint építtette. A kastélyt eredetileg mulatságok helyszínének szánták. Ma már múzeum található benne. 

A kastély mellett található az egyik leglátogatottabb park Koppenhágában, a Király Kertje, azaz Kongens Have. Mikor szép idő van, nagyon sok ember kijön ide piknikezni, sörözni vagy csak egyszerűen élvezni a napsütést. 

Møns Klint még egyszer

Ugyan egyszer már jártam Møns Klintnél, de mivel a  Természettudományi Kar is szervezett nekünk egy csoportos kirándulást ide, gondoltam elmegyek még egyszer. És mennyire megérte! Ez alkalommal nem volt köd, hanem ragyogóan sütött a nap. Mikor először voltam itt, a tengerpartra nem lehetett lemenni, mert a nyáron sok eső esett, ami miatt a sziklák tetejét borító homokréteg meglazult, és a földcsuszamlás veszélye miatt lezárták a partra vezető lépcsőket. Mikor másodszor itt jártam, újra kinyitották a lejáratot!

Íme néhány kép:

Dán szokás, hogy ha elmennek valahova kirándulni, akkor kitalálnak mindenféle játékokat. Felosztottak minket csoportokra, és azt a feladatot kaptuk, hogy találjunk egy fosszíliát a tengerparton, írjunk egy dalt és koreografáljunk hozzá egy táncot! Először megdöbbentünk rajta, de végül jó móka volt! 

A dal:

Limestones, we are the limestones

And we're fossil hunting at Møns Klint.

We are from Copenhagen

and we're mostly doing full degree.

Science, oh we love it very much!

Doing Physics, Chemistry and such!

Limestones, we are the limestones

And we're gonna kick your asses,

gonna kick your asses,

straight back to history!

Kitaláljátok melyik dal szövegét írtuk át? :)

Luisiana, a modern művészetek múzeuma

Koppenhágától északra, a kis Humlebæk faluban található Dánia legismertebb múzeuma - a dánok szerint világhírű - Luisiana. Én előtte soha nem hallottam róla, persze attól lehet, hogy tényleg világhírű... A múzeum az 50-es években épült Knud Jensen gazdag üzletember megbízásából. Olyan múzeumot álmodott meg, ami gyökeresen eltért az akkoriban megszokottól. Azelőtt a múzeumok szinte kivétel nélkül városközpontokban, nagy, régi történelmi épületekben kaptak helyet. Az impozáns környezet és a hatalmas termek elkápráztatták a látogatót, önmagát kicsinek érezte a művészet nagysága mellett. Knud Jensen viszont olyan múzeumot szeretett volna létrehozni, ahol az emberek igazán ki tudnak kapcsolódni, és otthon érzik magukat. Az Øresund-szoros partján megvásárolt egy kis villát, és két ismeretlen, fiatal, dán építészt bízott meg átalakításával és további épületek tervezésével. Az alapötlet az volt, hogy a természettel harmóniában levő épület készüljön el. A múzeum közvetlenül a tenger partján található, gyönyörű park és tavacska veszi körül a másik oldalon. A hatalmas ablakoknak és hosszú üvegfolyosóknak köszönhetően az ember mindig közel érzi magát a természethez. A múzeum kertjében a kiállítás folytatódik, a fák között szobrokat állítanak ki. A másik fontos változtatás az volt, hogy sok helyre kanapékat helyeztek el, hogy a fáradt lábú látogatók bármikor megpihenhessenek és csak nézhessék a festményeket, szobrokat. Knud Jensen ragaszkodott hozzá, hogy a múzeumben kávézót is nyissanak, hogy ha az emberek elfáradnának, bármikor felfrissülhessenek. Ez akkoriban teljesen új dolog volt! Ezek a változtatások annyira népszerűek lettek, hogy rengeteg múzeum alkalmazta őket, és ma már teljesen természetesnek számítanak! Ezért úgy tekintenek Luisianara, mint az első modern múzeumra. Érdekes még a név eredete is. Ez ugyanis nem az Egyeüsült Államok Lusiana nevű államára utal, hanem Knud Jensen Luise nevű feleségeire. Mivelhogy három felesége volt élete folyamán, és mindet Luisének hívták!

Sajnos a beltéri képek nem lettek ilyen jók a rossz megvilágítás miatt. Két időszakos kiállítás volt. Az egyik modern építészettel és városrendezéssel kapcsolatos.

A másik Paul Klee és az ún. COBRA festőcsoport festményeit mutatja be. Sajnos erről csak nagyon gyatra képeket tudtam készíteni.. Klee a 20-30-as években festett főként. Felkeltették érdeklődését a gyermekek rajzai. Úgy gondolta, az akadémiai festészet elfordult a festészet valódi értelmétől, túlságosan mesterkéltté vált. A gyermekek rajzait sokkal ösztönösebbnek találta, amik a tudatalattihoz vezető utat rejtik magukban. Gyermekrajzokhoz hasonló festményket kezdett festeni, ihletet például saját fiától merített. A képeket látva először az az érzése az embernek, hogy egy 8 év körüli gyerek készíthette őket, és ilyet valószínűleg én is tudnék... Amúgy érdekes, nekem határozottan tetszik :) Az 50-es években alakult COBRA csoport tagjai három városból tevődtek össze, Koppenhágából, Brüsszelből és Amszterdamból - innen ered a nevük. Ők tulajdonképpen újraértelmezték Klee festményeit.