Tsukuba tudományos város

Az előző bejegyzésben említettem, hogy a Tsukubai Egyetem doktori képzésében veszek részt. Feltételezem, nem sokan hallottatok erről a városról. Egyetemi berkekben azért Magyarországon sokan ismerik, én pedig szegedi témavezetőm elbeszéléseiből sokat megtudtam róla mielőtt ideutaztam volna, hiszen ő itt elég hosszú időt töltött vendégkutatóként.
Tsukuba városa Ibaraki prefektúra déli részén, Tokiótól 50 km-re északkeletre terül el, északról a Tsukuba hegység határolja, lakossága körülbelül 200 000 fő. A város a világ egyik legnagyobb szervezett kísérlete a tudományos kutatás eredményességének és színvonalának növelésére. Felismerve Tokió túlnépesedését és zsúfoltságát a japán kormány a 60-as években határozatot hozott egy új tudományos, illetve egyetemi központ létrehozásáról. A városközpont, az egyetem és a 46 állami kutatóintézet építése a 1970-es években,  kezdődött meg, az egyetem első hallgatóit a 80-as évek elején fogadta. A 2000-es évek elejére a városnak már négy egyeteme, 60 állami kutatóintézete és 240(!) magánkézben levő kutatóintézete volt. És hogy mivel foglalkoznak? Egyszerűen és tömören: mindennel. Az orvostudománytól az űrkutatásig, az erdészettől a közgazdaságtanig, a természettudománytól a nyelvekig, de nagyon híres az egyetem testneveléstudományi kara is, ahonnan számos japán olimpikon került ki.  És még rengeteg más területtel, melyeket lehetetlenség lenne egytől-egyik felsorolni. Néhány fontos kutatóközpont: a Tsukubai Egyetem, Nagy Energiájú Részecskegyorsító Központ, Japán Űrkutatási Központ, Nemzeti Anyagtudományi és Kémiai Kutaközpont...
Néhány érdekes statisztikai adat: az elmúlt évtizedekben a kutatásra szánt állami pénzek csaknek felét Tsukubában költötték el! Ami Japánban bizonyosan elég sok pénz lehet...  A városban 19 000 kutató dolgozik, ami Japán kutatóinak 40%-a, közülük 5000 rendelkezik doktori fokozattal. Annak ellenére, hogy nagyon fiatal egyetemről van szó, az itt dolgozó kutatók nevéhez máris olyan fontos felfedezések kötődnek, mint a szupravezető anyagok szerkezetének és működésének tisztázása, szerves optikai filmek előállítása, vagy földrengés-biztonság és orvostudomány területén végzett munkák, a három Nobel-díjjas kutatóról nem is beszélve.
A híres kutatási- és oktatási központok számos külföldi tudóst és diákot vonzanak ide. A városházán kapott ismertetőben azt látom, hogy 2010-ben körülbelül 7900 külföldi, összesen 124 országból tartózkodott Tsukubában, ami több, mint a város népességének 3,5%-a. Ez körülbelül kétszerese az egész Japánra számított átlagnak. Magam is tapasztalom  a városban sétálva, hogy a sok kis japán mellett elég gyakran látni kínaiakat, tajvaniakat, koreaiakat, vietnámiakat, thaiföldieket, indiaiakat, de világosabb bőrű, hajú embereket is, nemritkán szőke hajú egyénekkel is össze-lehet futni, imitt-amott pedig még afrikaiak is felbukkannak.
Tsukuba tehát egy teljes egészében mesterségesen létrehozott, tervezett város. Ez meg is látszik az épületek kinézetén: sok szögletes vonal, éles sarkok, beton, vas, üveg, sok hasonló kinézetű épület. Mitagadás, a szabadkai szecesszión érlelődött, virágmotívumokhoz és hullámos vonalakhoz szokott ízlésésvilágommal csupán néhány épületet tudok itt szépnek vagy érdekesnek találni. A városközpont valahogy így néz ki:

Szerencsére azért nem ennyire rossz a helyzet, mint amilyennek elsőre tünik. A tájékoztató füzetecskémből tudom, hogy a város tervezésekor a tudomány és a természet egységére törekedve számos parkot és zöld területet hoztak létre. A 200 000-es lakosú városban összesen 141 kisebb-nagyobb park található, ahol az itt lakók pihenhetnek, lazíthatnak vagy sportolhatnak! A párás, meleg éghajlatnak köszönhetően burjánzó fák és aljnövényzet néhol őserdő sűrűségű növényzetet hoz létre. A központi park valahogy így néz ki:

A tavacska tele van kacsákkal és gémekkel, a háttérben pedig egy működő űrrakéta látható :)

A tóban hatalmas halak is tanyásznak. Két fajtájuk van: a szürke meg a szines. Szerintem valami pontyszerűség lehet mind a kettő, de sajnos nem értek a halakhoz, így nem tudom pontosan eldönteni. A szinesek mintha aranyhal és ponty keresztezéséből lettek volna előállítva. Némelyik nagyon szép, arany vagy narancs színű, de van köztük furcsa mintás is, mintha valami genetikai mutáció termékei lennének... Mikor észrevették, hogy a parthoz közelítek, hirtelen mind odasereglettek, mohón tátani kezdték a szájukat és annyira ágaskodtak, hogy azt hittem, menten kiugranak a tóból, és rámvetik magukat. Úgy látszik, hozzászoktak ahhoz, hogy az emberek etetik őket :)

Ami még nagyon tetszik, a város elrendezése. Két széles, háromsávos út szeli át észak-dél irányban, a kettő között van az egyetem és a kollégiumok egy hatalmas parkos területen, ahol nem lehet autóval közlekedni, az itt levő utak kizárólag a gyalogosoknak és bicikliseknek vannak fenntartva. Nagyon biztonságosan és kényelmesen lehet sétálni vagy kerékpározni, a forgalmas utak kereszteződésében mindenütt biciklis és gyalogos felüljáró vezet, azonkívül nagyon üdítő élmény a fasorral körülvett, autóktól mentes, jó levegőjű bicikliúton végigtekerni. Azt nem mondanám, hogy csendes, mert a sűrű fasorban számos rovar és madár találja meg élőhelyét, akik énekétől hangos az út :) Az autómentes övezet az egyetemi kampuszon túl is folytatódik, teljesen átszeli az egész várost. Itt valahogy így néz ki egy bicikliút:

Tsukuba városának hivatalos jelében a kék szín Tsukuba tiszta kék egét, a tsukubai vasútvonalat és a jövőt, a piros a Tsukuba hegységet, a vitalitást és energiát, a sárga a termékeny földeket és a napot, a mosoly pedig az itt lakók vendégszeretetét szimbolizálja. 

A hivatalos kabalaállat, Cuku-cuku, a bagoly, aki mindig nyitott szemmel, figyelmesen szemléli a környezetét, miközben vidáman és játékosan ugrál fáról-fára. Aranyos :)

A város logója két cu hiragana karakterből áll össze (az egyik japán szótagírás). Jelentése: fejlődés és erős harmónia. A kék szín a tiszta, kék eget és a tudományt, a zöld pedig a természetet szimbolizálja. 

A városházán kapott kis füzetecskében találtam meg a tsukubai lakosok hitvallását:

1. Egy élhető, otthonos város létrehozása.

2. Olyan várost építeni, ahol Japán a világgal, a világ kultúrái pedig egymással találkozhatnak.

3. Olyan várost hozni létre, ahol emberek a világ minden tájáról élnek együtt és mind egymás gyarapodásáért dolgoznak. 

4. Egy tudományos várost hozni létre, ahol az emberiség álmai valóra válnak. 

5. Egy olyan várost hozni létre, ahol tiszta a víz, zöld a táj, tiszta a levegő, kék az ég, és ahol az emberek, a természet és a tudomány harmóniában és egységben létezhetnek. 

Eddigi tapasztalatom az, hogy a japánok mindent agyonmagyaráznak, agyonterveznek, de ezek szerintem nagyon szép tervek, és talán más embereknek a világ más tájain is el kellene rajtuk gondolkodni.