Arról már írtam egy előző bejegyzésben, hogy mennyire szeretek Tsukubában biciklizni, és hogy milyen szép, parkos úton lehet végigkerékpározni a városon. Nos, az első lépés megtétele, azaz a kerékpár megvásárlása nem ment azért teljesen zökkenőmentesen.
Soha nem gondoltam volna, hogy 175cm-es testmagasságom valaha gondot okozhat abban, hogy biciklit találjak magamnak. Arra számítottam, hogy az összes japán lány alacsonyabb lesz nálam, de az azért meglepett, hogy a fiúk is ennyire kicsik: a magas japán fiúk körülbelül akkorák mint én, az átlagosak vagy az alacsonyak pedig jóval alacsonyabbak. Több kerékpárboltban is jártunk a mentorommal, Ayumival, de mint kiderült mindenhol ugyanazt az ázsiai típust árulják: kis női bicikli kosárral. És valóban mindenki ezt hajtja az utcán, még a férfiak is. Úgyhogy a fazonon nem kellett sokat töprengeni :)
A mérettel azonban akadt pár gond. Több méretben lehet kapni felnőtt bicikliket. Elvileg 24-28-as számozású biciklik léteznek. A boltokba belépve meglepve láttam, hogy a biciklik milyen aprócskák, tehát rögtön a nagyobb méretet kezdtem keresni. Többet kipróbáltam, mire eljutottam a 27-es méretig, ami ... hát... szintén kicsinek bizonyult. Hiába pásztáztam a boltot, 28-as biciklit sehol nem láttam. Az eladók természetesen egy szót sem beszéltek angolul (mint általában Japánban sehol), úgyhogy nagyon örültem annak, hogy Ayumi ott van velem, és tud velük beszélni japánul. Kiderült, tavaly még árultak 28-as biciklit, de évente csak 2-3 darabot adtak el beőle(!), így nem éri meg nekik forgalmazni. De ha gondoljuk, rendelhetnek nekem egy speciális, személyre szabottan készített biciklit, de az nagyjából kétszer annyiba kerül! Vagy ha gondolom, válasszak egy verseny- vagy hegyi biciklit. Ezek mind nagyon szépek, elég nagyok is, csak legalább 4-szer, de inkább 8-10-szer annyiba kerülnek mint egy normál bicikli. Mivel utóbbi két lehetőség nem tünt túl kecsegtetőnek szűkös anyagi lehetőségeim miatt, úgy döntöttem, egy 27-es biciklit fogok venni. Tekintve, hogy ez a legnagyobb méret, túl nagy választék nem volt, szóval megvettem a legnagyobbat, ami még így is kicsi volt. Szerencsére a kerékpárbolt tulajdonosának támadt egy jó ötlete arra, hogyan lehetne kicsit nagyobbá tenni a biciklit: a nyerget tartó fémrudat kicseréljük egy hosszabbra, így feljebb tudom emelni az ülést! A túl magasra emelt ülés miatt ugyan a bicikli kissé deformáltnak néz ki, de legalább most kényelmes hajtani.
Soha nem gondoltam volna, hogy 175cm-es testmagasságom valaha gondot okozhat abban, hogy biciklit találjak magamnak. Arra számítottam, hogy az összes japán lány alacsonyabb lesz nálam, de az azért meglepett, hogy a fiúk is ennyire kicsik: a magas japán fiúk körülbelül akkorák mint én, az átlagosak vagy az alacsonyak pedig jóval alacsonyabbak. Több kerékpárboltban is jártunk a mentorommal, Ayumival, de mint kiderült mindenhol ugyanazt az ázsiai típust árulják: kis női bicikli kosárral. És valóban mindenki ezt hajtja az utcán, még a férfiak is. Úgyhogy a fazonon nem kellett sokat töprengeni :)
A mérettel azonban akadt pár gond. Több méretben lehet kapni felnőtt bicikliket. Elvileg 24-28-as számozású biciklik léteznek. A boltokba belépve meglepve láttam, hogy a biciklik milyen aprócskák, tehát rögtön a nagyobb méretet kezdtem keresni. Többet kipróbáltam, mire eljutottam a 27-es méretig, ami ... hát... szintén kicsinek bizonyult. Hiába pásztáztam a boltot, 28-as biciklit sehol nem láttam. Az eladók természetesen egy szót sem beszéltek angolul (mint általában Japánban sehol), úgyhogy nagyon örültem annak, hogy Ayumi ott van velem, és tud velük beszélni japánul. Kiderült, tavaly még árultak 28-as biciklit, de évente csak 2-3 darabot adtak el beőle(!), így nem éri meg nekik forgalmazni. De ha gondoljuk, rendelhetnek nekem egy speciális, személyre szabottan készített biciklit, de az nagyjából kétszer annyiba kerül! Vagy ha gondolom, válasszak egy verseny- vagy hegyi biciklit. Ezek mind nagyon szépek, elég nagyok is, csak legalább 4-szer, de inkább 8-10-szer annyiba kerülnek mint egy normál bicikli. Mivel utóbbi két lehetőség nem tünt túl kecsegtetőnek szűkös anyagi lehetőségeim miatt, úgy döntöttem, egy 27-es biciklit fogok venni. Tekintve, hogy ez a legnagyobb méret, túl nagy választék nem volt, szóval megvettem a legnagyobbat, ami még így is kicsi volt. Szerencsére a kerékpárbolt tulajdonosának támadt egy jó ötlete arra, hogyan lehetne kicsit nagyobbá tenni a biciklit: a nyerget tartó fémrudat kicseréljük egy hosszabbra, így feljebb tudom emelni az ülést! A túl magasra emelt ülés miatt ugyan a bicikli kissé deformáltnak néz ki, de legalább most kényelmes hajtani.
A 150 centis vietnámi évfolyamtársam egyik nap megjegyezte, hogy ő erre a biciklire fel se tudna ülni, de még ugrani se, de úgy látja, mintha még mindig kicsi lenne nekem :) Neki bezzeg nem voltak gondjai a bicikli vásárlással! :D
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése