Azt hiszem se én, se Tamás nem gondoltuk volna, hogy miután túléltük a Sierra Nevada szerpentinjeit, és a sivatagon is átértünk kerékcsere nélkül, ott lesz a legnagyobb kihívás vezetni, ahol civilizáció van. A Halál Völgye és Las Vegas közötti több órás út alatt egy poros kisvároson kívül csak sivatagot meg a nagy semmit láttunk. Aztán egyszer csak a kietlen pusztaságból, a semmi legteljesebb közepén kinőtt egy hatalmas, tornyos, csillogó-villogó város. Lehet, hogy csak én gondolom így, de szerintem elég nagy arroganciára vall a sivatag közepén egy ekkora várost felhúzni.
A sivár vidékból hirtelen több, egymást keresztbe-kasul szelő hatsávos autópálya lett, több száz lejárattal, átjárattal, felüljáróval. Nekünk pont sikerült az esti hét órás csúcsforgalmat kifognunk, így elég érdekes volt az egymás után sűrűn özönlő 120-130 km/h sebességgel száguldó autók, teherautók között a 151.-ik kijáratot megtalálni, aztán a harmadikból az első sávba átsorakozni, a felüljárón átjutni a másik autópályára, ahol aztán nekünk pont a hatodik sáv kellett ahhoz, hogy balra egy újabb lejáraton át eljussunk egy másik útra.
A nyolc napos út során Las Vegasban találtunk ár-érték arányban legjobb szállást. Hatalmas szobát kaptunk, két, szinte kétszemélyes ággyal, gyönyörű füdőszobával, vasalóval (!), úszómedencével, reggelivel, egy utcányira a főutcától. Mindezt nevetséges összegért. Hm, talán csak nem azt akarják, hogy mindenki a kaszinókban költse el az összes pénzét?!
Miután lemostuk magunkról a sivatag porát, indulhatott a móka. Nyolcvan nap alatt a Föld körül helyett nekünk csak egy este áll rendelkezésünkre. Ebbe bele kellett sűrítenünk New York, Los Angeles, Párizs, Róma, Monte Carlo, Camelot és Luxor megtekintését. Szerencsére Las Vegasban ezek a helyek mind-mind megtalálhatók.
Ismét csak azzal az elcsépelt mondattal tudok élni, amivel korábban is, miszerint az, amit itt láttunk európai ember számára nehezen megemészthető. A gyomorforgató giccs és ízléstelenség már-már olyan szintre van emelve, hogy az esztétikai értelmet nyer. Itt minden talmi, hamis, eltúlzott és színpadias. Mint ahogyan a színházban, a látványos díszlet mögött csak tátongó üresség van. Nincs róla pontos adatom, de szerintem a világon itt lehet a legnagyobb a neon/m2 koncentráció.
A hely úgy néz ki, mintha valaki egy hatalmas prizmával a Nap fényét szétválasztotta volna és színek szerint felaggatta volna az épületekre, mint karácsonyfákra. Nagyon színes, nagyon villódzó. Ez a rokokó díszességű, fénnyel galvanizált város egy óriáscsecsemőknek szánt makettváros is lehetne. De nem az. Így mi is élvezhettük a város nyújtotta lehetőségeket. Az este hamar eltelt hangos tömegben vegyüléssel, gyalogos felüljárón mászkálással és az előbb említett látványosságok végiglátogatásával.
A Bellaggio Hotel előtti szökőkút-koreográfia Las Vegas egyik legnagyobb látványossága.
Ami az itt mulató népséget illeti, láttunk itt mindenféle szerzetet: kackiás farmerlegényeket, indokolatlanul alulöltözött leányzókat (lányok, a strand a másik irányban van...), világmegváltó próféciákat hirdető megvilágosodott elméket, a showbizniszbe betörni igyekvő magamutogatókat, a 21. születésnapjukat ünneplő, és az elmúlt húsz év kihagyást egy minden korábbi eméküket feledtető alapos berúgással ünneplő szépreményű kollégistákat, apuci pénzén mulató gazdag ficsúrokat, az elit kaszinókban százezreket, milliókat eljátszó apucikat, unottan fényképezgető orosz milliomosfeleségeket, a mögöttük még unottabban kullogó 'annyira útálok itt mindenkit' ábrázatú férjeiket, legalább három számmal kisebb, ledér hercegnőjelmezbe gyömöszölt, hurkás, önkívületig lerészegedett, lánybúcsút ünneplő társaságokat, meg néhány, magunkhoz hasonlóan tanácstalanul nézelődő, elveszett embert.
Ha már itt voltunk, kipróbáltuk a szerencsénket is. Én csak bíztatással, Tamás pénzzel is beszállt a mókába. Valami miatt az emberek azt hiszik, itt a játékgépek defekálják a pénzt, és Vegasba az emberek meggazdagodni járnak. Biztos van valami a dologban, mert ha mindenki állandóan vesztene, senki nem járna ide. Mindenesetre Tamásnak annyit sikerült elérnie, hogy az este elvesztett summát másnap reggel visszanyerte, úgyhogy végül nullás egyenleggel tudott zárni.
Itt az összes kaszinóbelső össze van kötve egymással (a játékbarlang kifejezés valódi értelmet nyer), így fordulhatott elő, hogy a középkori Camelot várában kóvályogva a dekorációs célokat szolgáló szablyákat és páncélzatokat fokozatosan felváltották az egyiptomi hieroglifák, macska szobrok, és végül egy Szfinx, és a középkori Camelotból hirtelen egy ókori egyiptomi piramisban találtuk magunkat. Igaz, fekete üvegből volt és még villódzott is. Ilyen ez a Las Vegas.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése