Sátorban alváskor az ébredés pillanata annyira van korrelációban az induláséval, mint mákosbejgli az önindukcióval. E találó hasonlatot Árpádtól idéztem, és megkockáztatom, a blogjának (illetve útikönyvének) egyik legjobb mozzanata. Én ezt most kölcsönözném, de kissé átírva: Las Vegasban töltött éjszaka után a kitűzött ébredés pillanata annyira van korrelációban az induláséval, mint mákosbejgli az önindukcióval.
Miután délelőtt 11-kor nagy nehezen felébredtünk és megreggeliztünk, el tudtunk indulni a Grand Canyonhoz. Így eleve elvesztettünk fél napot, az út elég hosszú, mi meg közben meg is álltunk többször pihenni, illetve egy kiadós steaket ebéd gyanánt elfogyasztani, úgyhogy már sötétedett, mire a Nagy Szurdokhoz értünk. Ez ugyan felborította az útitervet, de ennek ürügyén meg tudtuk nézni a kanyont naplementénél, illetve másnap reggel is.
Az őshonos indiánok szent helyként tekintenek a kanyonra, ugyanis úgy tartják, a kanyon akkor keletkezett, az emberek feldühítették az isteneket, amiért azok kővé változtatták, és festékkel öntötték le őket. Így keletkezett a kanyon változatos formavilága és színei.
Miután délelőtt 11-kor nagy nehezen felébredtünk és megreggeliztünk, el tudtunk indulni a Grand Canyonhoz. Így eleve elvesztettünk fél napot, az út elég hosszú, mi meg közben meg is álltunk többször pihenni, illetve egy kiadós steaket ebéd gyanánt elfogyasztani, úgyhogy már sötétedett, mire a Nagy Szurdokhoz értünk. Ez ugyan felborította az útitervet, de ennek ürügyén meg tudtuk nézni a kanyont naplementénél, illetve másnap reggel is.
Nagyon nehéz lenne kiválasztani, hogy a nyolc napos út során mi volt az a hely, ami a legjobban tetszett, hiszen minden nap teljesen más, a maguk nemében egyedülálló helyeket láttunk. Mégis, a Grand Canyon valahogy mindennél másabb. Talán a naplementében a csipkézett, ezerszínű sziklákon megtörő fény, talán a kanyon lélegzetelállító méretei és szédítő, másfél km-es mélysége, vagy inkább az, hogy ez, a Colorado folyó által a gránitba és mészkőbe vájt üreg a földtörténet legutóbbi kétmilliárd évét kendőzetlenül tárja elénk, teszi a kanyont varázslatossá.
Miután lement a nap, ismét kocsiba ültünk, hogy a koromsötét parkban, vigyázva a nyulakra, őzekre és párducokra, szállást találjunk.
Másnap reggel pedig egy kilátóba felmászva láthattuk a Colorado folyót is.
Az őshonos indiánok szent helyként tekintenek a kanyonra, ugyanis úgy tartják, a kanyon akkor keletkezett, az emberek feldühítették az isteneket, amiért azok kővé változtatták, és festékkel öntötték le őket. Így keletkezett a kanyon változatos formavilága és színei.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése