A múltkorjában végiglapozva a fényképalbumaimat feltűnt, hogy mennyi meg nem osztott képem van még. Noha a napok rövidülnek, és az ajtón kilépve az arcomba vágódó eső rögtön tudatositja bennem, milyen hónap is van, amikor végignézem ezt a napfényes Ausztráliában készült fotósorozatot, kicsit olyan érzésem van, mintha megint izzasztó harminc fok lenne, és a simogató napsütésben állnék Auszrália déli partján. Emlékszem, Tamással legalább egy millió képet készitettünk különböző szögekből, mert valahogy úgy éreztük, egyik kép se az igazi. Talán ez annak köszönhető, hogy három év elmúlt, és sok kedves emléket felidéznek, de mindenestre azóta nagyon a szivemhez nőttek ezek a képek.
Eszti a nagyvilágban
Ez a blog azokról a helyekről szóló élménybeszámolókat tartalmaz, ahol élek vagy utazásaim során rövidebb időre megfordulok. Mostanában elsősorban Amerikáról vagy Japánról. Eredetlieg családtagoknak és barátoknak kezdett íródni, mégpedig abból a célból, hogy ne kelljen mindenkinek külön-külön megírnom e- mailben, hogy mi történik éppen velem. De szólhat bárki másnak is, aki érdeklődik utazás, más kultúrák, életmód, külföldi munkavállalás, tanulás vagy kutatómunka iránt.
2019. szeptember 17., kedd
2019. július 14., vasárnap
2016. augusztus 29., hétfő
2016. augusztus 25., csütörtök
Ausztrál felfedezőtúra, 2. rész: Brisbane és koalasimogatás
Ausztrál utunk második állomása a szubtrópusi éghajlatú Brisbane volt. Sydney-hez képest jóval melegebb és párásabb volt. Ami rögtön feltünt, hogy itt viszonylag kevés volt a történelmi, gyarmati kori épület, lakóház, és a városközpont nagyon modern. De itt most ne a szocreál vas és beton egyenkocka formavilágra gondoljatok, sokkal inkább egy változatos, laza, kreativ, a környezetbe belesimuló, fenttartható, formákkal, anyagokkal kisérletező stílusra. Kicsit Koppenhága új városrészeire emlékeztetett. Ez az a fajta modern, ami nekem nagyon tetszik, ami nem unalmas, és van lelke. Kár, hogy otthon nem nagyon tudunk mit kezdeni a modernnel, és ha épül is valami új, akkor se tudjuk megfelelő környezetbe helyezni.
Ami még nagyon tetszett, az az hogy a város együtt él és lélegzik a Brisbane folyóval. A legtöbb fonotsabb kultúrális létesítmény a folyópart közelében van, ezen kívül a folyó mellett rengeteg étterem, kávézó, szórakozóhely van. A legegyszerűbb módja a tömegközlekedésnek és a városnézésnek a teljesen ingyenes(!) hajó.
Brisbane-ben még az az nagyon jó, hogy itt van az egyik legismertebb állatpark, ahol koalákat lehet simogatni meg kengurukat etetni. Ide is hajóval mentünk, és ilyen házakat láttunk útközben:
Az állatkertben volt mindenféle őshonos ausztrál állat, emlősök, hüllők, madarak, de a sztárok mindenképpen a koalák és a kenguruk voltak. A koalákat pár percre kézbe is lehetett venni és megsimogatni.
Tamás arca, amikor először fogott koalát:
Kicsit olyan ez, mint mikor kisbabát fog az ember először. Eleinte meg van illetődve, fél, hogy elejti, görcsösen kapaszkodik bele. De aztán rájön, hogy ezek a pár kilós puhaságok igazából megtartják magukat, és ráadásul jól érzik magukat az ember kezében, és eszük ágában sincs zuhanórepülésbe kezdeni.
Itt egy velem meg a koalával:
Meg egy hármasban:
Láttunk még emut is:
Tamás majdnem futott is egytől:
A napot végül kenguruetetéssel zártuk.
Mutatom neki, hogy a fényképezőgépbe nézzen:
De nem hallgatott rám:
Csoportkép
És a végére: Tamás kenguruval szelfizik, és keresi a tökéletes beállítást :)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)